Megjelent könyvei
  • A múzsa homlokát (versek társsz.) - 1991
  • Versek (versek társsz.) - 1995
  • Magunk nyelvén (versek társsz.) - 1996
  • Szavaim – színeim (versek) - 1998
  • Hidegkúti történetek (próza) - 2000
  • Hidegkút ege alatt (próza) - 2002
  • Létünk: itt élünk! (versek társsz.) - 2004
  • Fortélyok nélkül (versek) - 2005
  • 9. Csöndes merészen (próza) - 2006
  • Szem-látomás (próza) - 2008
  • Át-hallás (próza) - 2010
  • Érintés (próza) - 2012
  • Hatodik érzékkel(l) (próza) - 2016
  • Jó veled látni… (válogatott versek) - 2018

Stancsics Erzsébet

Életrajza

A Táncsics család leszármazottja, 1944-ben Székesfehérvárott született. Zenekonzervatóriumot végzett karvezető tanszakon, majd Egészségügyi Főiskolát. Eddig 7 verses- és 7 prózai kötete jelent meg, több, mint 120 antológiában vett részt. Folyóiratok közlik írásait, tudósításait, színház,- és könyvkritikáit. Vezetőségi tagja a Krúdy Irodalmi Körnek, a Rímkovácsoknak, vezetője, majd jelenleg tagja a Csepeli Tamási Lajos Olvasó Munkás Klubnak, a Tűzedzőknek és egyéb kulturális szervezetnek. 2006 óta alapító tagként az Országos Táncsics Művészkörben kiállításokat és irodalmi esteket nyit meg. Kitüntetései közül: Krúdy Gyula arany emlékérem 2017, Győri Reneszánsz díj 2008, Tűzedzők Művészeti Nívódíj 2003, Kláris Nívódíj I. fokozat 2004, Székesfehérvárért emlékérem, AKIOSZ nemzetközi próza verseny I. díj. A „Who is WHo” svájci enciklopédiában megjelent irodalmi munkássága. A Budapest TV-ben a „Nap embere” volt. 2007-ben átvette Táncsics Mihálynak adományozott posztumusz a „Magyar Kultúra Lovagja” kitüntetést. A 2005-ös tanévben a csepeli Jedlik Ányos gimnáziumban verse érettségi tételben szerepelt. Öt évig vezette kolléganőjével a Fúzió Rádió emberjogi adásait. 2016-ben Simone díjat kapott. 2017-ben a British Enciklopédia jelentette meg életrajzát s még ez évben Ácsteszér díszpolgára lett. 2019-ben élettörténete bekerült Magyarország Videós Arcképcsarnokába.

Ünnepség és díszpolgáravatás
2017. március 15-én, az1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepén

Tisztelt Ünneplők!

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc ünnepe Ácsteszéren az idei évben- ha lehet így fogalmazni - még ünnepélyesebb rendezvény. Ácsteszér község képviselő-testületének tagjai élve a rájuk ruházott jogokkal arra az elhatározásra jutottak, hogy azon személyek részére, akik településünk érdekében kifejtett tevékenységükkel és példát mutató emberi magatartásukkal követésre méltóak, falunk a díszpolgári címet adományozza.

A díszpolgári cím erkölcsi elismerés. Köszönetünk és tiszteletünk kifejezése jeléül adjuk át a díszpolgári címet Stancsics Erzsébetnek. Stancsics Erzsébet, a Táncsics család leszármazottja 1944-ben született Székesfehérvárott. Konzervatóriumot végzett karvezető tanszakon, majd egészségügyi főiskolát. Tízkötetes író, költő, 98 antológiában szerepel. Fővárosi és vidéki lapok rendszeresen közlik írásait, tudósításait, színház- és könyvkritikáit. Vezetőségi tagja a Rímkovácsoknak, tagja a Krúdy Gyula Irodalmi körnek, a Tűzedzők Társaságának, a Művészetbarátok Egyesületének, a Berzsenyi Társaságnak és az Országos Táncsics Művészkörnek.

Az „Egy mindenért, mind egyért” művészformációval kiállítások és irodalmi estek megnyitóján vesz részt. A fent felsorolt munkái során - mind írásaival mind személyes tevékenységével- egyúttal falunk nagy szülötte, Táncsics Mihály szellemi örökségének több évtizedes őrzője, ápolója. Amerre jár, hírét viszi Ácsteszérnek is. S amikor Ácsteszérre látogat, szinte hazajön. A falu életének különböző eseményeiben részt vesz velünk. Volt közös író-olvasó találkozó és beszélgetés az ácsteszériekkel; együtt ünnepelünk minden márciusban; közvetlenül beszélgethetünk az idősek napján, falunapon. Ír az Arany Trombitába. Stancsics Erzsébet a nehéz napokban is velünk tartott. Kultúrházunk gyors és szép felépülése az ő közbenjárásának is köszönhető. Megújuló könyvtárunknak könyveket, újságokat adományoz. Úgy érezzük, Stancsics Erzsébet már e cím odaítélése előtt is a falu díszpolgára volt. A mai március 15-i napon a település kitüntetését: az Ácsteszér Község Díszpolgára címet adományozzuk Stancsics Erzsébetnek.


Megjelent kötetei
  • Magasztos élet - vers
  • Gödöllői séták - próza
  • Gödöllői séták (II. kiadás) - próza
  • Völgyek ölén a város - próza
  • 70 év - vers
  • Gödöllői dombság ege alatt - próza
  • Létünk: itt élünk! - vers
  • Néhány sor a józan észről - vers
  • Csiszoltam tengelyt s verset - vers
  • Várnegyedi séták - próza
  • A vers türelme - vers
  • Világi kísérlet…volt - vers
  • Csiszoltam tengelyt s verset - vers

Szántai Sándor

Életrajza

Tizennégy kötetes író, költő, újságíró, rendszerváltáskor a „Magyarság jövője” c. lap főszerkesztője és a „Várnegyed” és a Hírhozó c. hetilapok munkatársa volt. Szakmai dolgozatáért a Magyar Tudományos Akadémia kitüntetettje, 122 antológia résztvevője, a Csepeli Tamási Lajos Olvasó Munkás Klub tiszteletbeli elnöke. 1927-ben Gödöllőn született, ahol hetven éves koráig árammérőgyári munkája mellett népművelői, irodalmi, helytörténeti tevékenységet folytatott. Több, mint 40 éven át vasesztergályosként dolgozott, mellette szakszervezeti munkát végzett. Állandó munkatársa volt a Pest megyei Hírlapnak, a Ganz Vagon és az Árammérőgyár üzemi lapjainak. Jelenleg Budapesten él, ahol több irodalmi kör tagja, alapító és vezetőségi tagja az Országos Táncsics Művészkörnek, vezetőségi tagja a Krúdy Gyula Irodalmi körnek, tagja Művészetbarátok Egyesületének és a Rímkovácsoknak. 14 veres és prózai kötete jelent meg. A „Who is Who” svájci enciklopédia közölte szakmai életrajzát. Számos kitűntetése mellett 2017-ben megkapta a „Simone” művészeti díjat és a Krúdy Gyula arany emlékérmet. Ugyanebben az évben a British Enciklopédia megjelentette irodalmi munkásságát. 2005 óta a Magyar Kultúra Lovagja. 2018-ban Ácsteszér díszpolgára lett.


Simon M Veronika

Díszpolgári Cím

Ácsteszér község képviselő-testülete úgy határozott, hogy nagyrabecsülése és tisztelete jeléül díszpolgári címet adományoz Simon M. Veronika festőművésznek. Simon M. Veronika 1952-ben , Csetényben született. Munkácsy és Holló László- díjas Kunst Meister. Több, mint 700 egyéni kiállítása volt, többek között Ácsteszéren és a környező településeken is. Külföldi kiállításai 18 különböző ország városaiban történtek. Festészetet 2000 óta tanít festőtanodája kurzusain. Alkotótábort vezetett és sok száz könyvet illusztrált, számos lexikonban szerepel. Társadalmi munkában látja el az Országos Táncsics Művészkör Festőtagozatának irányítását, továbbá a Cserhát-Batsányi Művészkör művészeti vezetését, a Székesfehérvárért Nemzetközi Művészkör kurátorságát, a Történelmi Szent Lázár Katonai és Ispotályos Lovagrend parancsnokaként a Művészet Nagykövete feladatokat. Mozgalmas művészeti és pedagógiai élete mellett Veronika megmaradt szerény, közvetlen embernek. Mindahányszor Ácsteszérre látogat-legyen az hétköznap vagy ünnepnap- azt érezzük személyiségéből, amit képeit szemlélve: az egyéniségéből áradó örömöt, békességet, a szeretetet kisugárzását. Veronika sorozatokban gondolkodik, ennek már 20 elkészült része van, pl. régi mesterségek, híres emberek, meditatív képek, magyar művészek portréi. Elhivatottságának tekinti, hogy őrizve Táncsics Mihály emlékezetét, megfesse a Táncsics sorozatot Ácsteszérnek. Ennek már öt képe elkészült, melyeket községünknek adományozott, és amely egyedi sorozatnak köszönhetően Ácsteszér kisebb kiállítással is büszkélkedhetett különböző rendezvényein, még a nemzetközi Táncsics-túra napján is. Köszönetünk és tiszteletünk kifejezése jeléül adjuk át a díszpolgári kitüntető címet és az ezzel járó oklevelet Simon M. Veronikának.


Horváth Zoltán

Életrajza

Horváth Zoltán 1948. január 1-jén született Budapesten. A testnevelési főiskolát majd egyetemet 1982 és 1986 között végezte. A továbbiakban munkáját és szabadidős tevékenységét is a sportélethez való elhivatottság jellemezte. Az SZMT sportfelelőse, a PTSE Tatabánya ügyvezető elnöke, a Tatai Minimarathon Közalapítvány titkára, majd a tatai polgármesteri hivatal sportreferense volt nyugdíjazásáig. Szervezőként, főrendezőként nagyon sok programot indított el. Munkáját számos kitüntetéssel ismerték el. Sporttal, szabadidővel kapcsolatos tevékenységét futballbíróként kezdte. 10 évig labdarúgó játékvezető volt, majd másik hobbija, a természetjárás került előtérbe. Az országos és a megyei természetjáró szövetségek vezetőjeként sok-sok programot, túramozgalmat indított útjára. 2011-ben nyugdíjazták, de azóta is a hobbija, a közösségért folytatott tevékenységei határozzák meg az életét. A természetjárásban elért eredményei az Arany jelvényes túrázó, Arany jelvényes túravezető, az MTSZ Arany jelvényes Túravezetői Országos Klub elnöke 10 évig, jelenleg helyettes. Aktív nyugdíjasként a mai napig fáradhatatlanul és nagy örömmel látja el önkéntesi, fizetés nélküli tisztségeit: A Magyar Természetbarát Szövetség egyik alelnöke 17 évig A KEM Természetbarát majd Természetjáró Szövetség elnöke 1980-tól vagyis 38 éve A KEM SZÖSZ Szabadidősport Szövetség elnöke 1990-zől Horváth Zoltán egész életét a hazai természetjárás fejlesztésének szentelte. Az általa vezetett KEM Természetjáró Szövetség az ország 1. számú megyéje létszám, szakosztály és aktivitás tekintetében. 1995-től az IVV: Nemzetközi Népsport Szövetség majd az EVV: Európai Népsport Szövetség magyarországi elnöke. 26 Magyarországon szervezett IVV túra koordinátora, így az ácstszéri IVV Táncsics-túráé is. A Gerecse 50 egyik kitalálója és 37 éve főrendezője.

Horváth Zoltán itt a Bakonyban az ácsteszéri IVV Táncsics-túra főszervezője és egyik megvalósítója. A túra gondolata akkor született meg, amikor – mai nevén – a KEM Természetjáró Szövetség éppen arra készült, hogy a megyébe is megpróbálja elhívni a Nemzetközi Népsport Szövetség (IVV) külföldi tagjait is. A Bakonyt és a Gerecsét együtt nyissuk meg a külföldieknek is! A hét település: Ácsteszér, Aka, Bakonybánk, Bakonyszombathely, Csatka, Réde és Súr akkori polgármesterei fogadókészek, együttműködőek voltak, melynek köszönhetően a 25 éves gondolat ragyogóan teljesült, megvalósult. A több, mint két évtizedes túrasorozat már fogalom idehaza és külföldön is. Mind a hét település polgármestere büszke arra, hogy a Bakony térképen is egyben jelenik meg a turista utak rendszere, vagyis van mivel csalogatni a vendégeket, a túrázókat. Mind a hét érintett településnek lehetősége van látnivalóinak, természeti és kulturális értékeinek bemutatására. Horváth Zoltán fáradhatatlan tevékenységének köszönhetően az eltelt 23 év változást hozott a falvak életében és szabadidős tevékenységében. Ezzel párhuzamosan tervezi a jövőt is. Vannak ötletei a Fekete-víz Tanösvénnyel kapcsolatban is: egy nem kötött pályás úgynevezett Dotto vonattal összekapcsolni a hét községet a tavak mentén is, hogy a kirándulók, túrázók mellett a családok, családok kisgyerekekkel is élményben részesülhessenek. Továbbá azért, hogy a Bakonyalja ne csak évente egyszer legyen a turizmus, a természetjárás központja, javasolja az úgynevezett Permanens túrákat. Ezek esélyt adnak a túrázóknak, hogy minden évszakban ellátogathassanak a Táncsics- túra útvonalaira, és megkapják érte a megérdemelt km pecsétet és alkalom pecsétet, végül az össz- teljesítményért egy színvonalas színes jelvényt az IVV-től, vagyis a Nemzetközi Népsport Szövetségtől!

2018. szeptember 29-én átvehette az Ácsteszér Község Díszpolgára címet.