Ácsteszér

Stancsics Erzsébet:    

     Az Országos Táncsics Művészkör története

2006. novemberében lépett a nyilvánosság elé a fent nevezett kulturális szervezet, melynek alapító tagjai Simon M. Veronika, Stancsics Erzsébet, Szántai Sándor (a Magyar Kultúra Lovagja) és Enyedi Béla voltak. Barátságuk, művészi együttműködésük az 1997-es évben kezdődött, amely napjainkban is tart. Simon M. Veronika a képzőművészetet, Enyedi Béla a zenét, Stancsics Erzsébet és Szántai Sándor az irodalmat képviselik. 

Jómagam, fellépve a Kör krónikásának is, visszapillantok az elmúlt 14 év eseményeire. A névválasztás sem volt véletlen: úgy gondoltuk, Táncsics Mihály igazi alapelem, iránymutató, történelmi jelképe lehet minden magyar kulturális-művészeti kezdeményezésnek. Személye, annak súlya, értéke az irodalomban „védjegyként” mutatja célunkat a hazai művészet életében. Ráadásul adott volt rokonságom a Táncsics családdal, így egyhangúlag Táncsicsot fogadtuk el névadónknak.

Aki már foglalkozott kulturális-művészeti kör alapításával és annak vezetésével, jól tudja, hogy napjainkban nem könnyű feladat létrehozni és hosszú távon igényes munkával fenntartani működését. Alakuló ülésünknek és első bemutatkozásunknak a Bélyeggyűjtők Országos Szervezetének budapesti Székháza adott otthont. Itt volt az első kiállítás megnyitó is, irodalmi műsorral egybekötve. Hamarosan egyre többen csatlakoztak hozzánk és kialakult egy „kemény mag”, akik rendszeres látogatói, szereplői és támogatói voltak a havonkénti eseményeknek.

Nagy lökést adott munkánknak az a tény, hogy a Magyar Kultúra Lovagrendje munkásságáért Táncsics Mihályt posztumusz a magyar kultúra lovagjává ütötte. A kitűntetést – mint testvérének ükunokája - én vehettem át. Ennek kapcsán ismerhettük meg Táncsics szülőfaluját, Ácsteszért is, ahol a „lovag Táncsics Mihállyal” való jelentkezésünk örömet és szimpátiát váltott ki a település vezetőiből. Az azóta sajnálatosan eltávozott Lunk György Polgármester Úr olyan alapját rakta le a Művészkörrel való kapcsolatnak és barátságnak, amely ma is működik, szélesedik, virágzik. Elismerésként Ácsteszér díszpolgáraivá választottak minket, amely mindnyájunk számára olyan megtisztelő gesztus, amelyet művészetünkkel igyekszünk viszonozni. A kapcsolat méltó és gyümölcsöző folytatója az új polgármester, Vuts Norbert,  aki minden ácsteszéri eseményre meghív bennünket és otthont ad rendezvényeinknek.  

Felbuzdulva a sikereken, létrehoztuk a Táncsics Érmet, amelyet annak a művésztársunknak adományoztunk, aki a legtöbbet tett a magyar kultúráért, közművelődésért. Az elismerést kapott művésztársak (sajnálatosan két halálesetet kivéve) még mindig velünk dolgoznak. Ide kell sorolnunk ácsteszéri barátainkat is, akikkel egyre szélesebb körben tudunk együtt munkálkodni.

Az Országos Táncsics Művészkör azóta számos helyen kapott lehetőséget kiállításokra és irodalmi rendezvényekre. A kiállító művészek között határon túliak is megjelentek, akik magukkal hozták hazájuk jellegzetes, érdekes és értékes alkotásait. Ezek az országos, vagy határon túli találkozók jó alapot adtak az elszórtan működő közösségek összekapcsolódására és együttműködésére. 

Meg kell említenem, hogy a rendezvényeinknek otthont adó intézmények érdekes sokféleséget mutatnak: a Bélyeggyűjtők Székháza után a Kinizsi Vinotéka speciális borpincéje, az Orientál Hotel, éttermek, könyvtárak, idősek otthona és iskolák is voltak közöttük. Jelenleg állandó otthont kaptunk az Újpesti Könyvtárban, ahol a „Táncsics Galéria” folyamatos kiállításokhoz és irodalmi műsorokhoz kapott lehetőséget Goldoványi Zoltán Igazgató Úrtól. Ebből látni lehet, hogy ahol arra befogadási igény van, ott a művészetek iránti érdeklődés és szeretet mindenhol megtalálható.  

Mindnyájunk számára öröm és megtiszteltetés, hogy 14 év alatt célunkat sokan segítették, támogatták, szinte alig fordult elő ennek az ellenkezője. A házigazdák elkötelezett művészetszeretete és pártolása teszi ma is lehetővé, hogy tovább fennmaradjon és munkálkodjon az Országos Táncsics Művészkör.

2020. február 5.